Betegségek magyarázata

Mi a stroke?

Stroke során a nem megfelelő véráramlás az agyszövetek károsodását okozza. A későbbi bénulás elkerülése érdekében a beteget mielőbb stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kell juttatni.

Infarktus esetén egy adott szerv vér- és oxigénellátása a kritikus szint alá csökken, így annak szövetei bizonyos idő után elhalnak. A kifejezés hallatán a legtöbben a szívinfarktusra asszociálnak, holott ez az állapot több szervben is létrejöhet az erek szűkülete, vagy elzáródása miatt. Az agyi infarktust szélütésnek, vagy stroke-nak is nevezzük, a fejlett világban ez a harmadik leggyakoribb haláleset a daganatok és szívbetegségek után. 

Mi a demencia?

A demencia a memória kimutatható károsodását jelenti.

A diagnózishoz szükséges a memóriaromláson túl legalább egy tünet jelenléte az alább felsoroltakból:

  • az absztrakt gondolkodás károsodása (ez megmutatkozhat például a különbségek és azonosságok felismerésének, a fogalmak meghatározásának, a közmondások értelmezésének nehézségében)
  • az ítélőképesség károsodása
  • beszédzavar
  • személyiségváltozás

 A demenicáknál elkülönítjük egymástól a másodlagos és az elsődleges formákat.

A másodlagos demenciák rizikófaktorai az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az érszűkület, az alkoholizmus és a különféle koponyasérülések. Ezekben az esetekben a szellemi teljesítmény romlását valamilyen betegség vagy egészségkárosító szokás által okozott szervi károsodás okozza. A demenciák, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, rendszerint megállíthatóak és részben visszafordíthatóak.

Az elsődleges demenciáknak ezzel szemben nincs kimutatható oka, hanem maga a memóriaromlás a betegség egyik fő jellemzője. Ide soroljuk a leggyakoribb demencia típusokat: az ,Alzheimer-kórt a Lewy-testes betegséget (DLB) és a Parkinson-kór demenciát, a multiszisztémás atrófiát (MSA) és a Hallervorden-Spatz-betegséget.

A primer demenciák hatékony kezelése még nem ismert, de bizonyos gyógyszerek néhány évre kitolják a teljes ápolást igénylő szakaszt, és megkönnyítik a beteget gondozó hozzátartozó életét.

 Mi az Alzheimer-kór?

 Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére, az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség javítható egyes Alzheimer-kóros betegeknél. Az Alzheimer-kóros beteggel való együttélés rengeteg türelmet igényel. Azok, akiknek Alzheimer-kórjuk van, illetve azok, akik gondozzák őket, támogatást és rengeteg szeretetet igényelnek a családjuktól és barátaiktól.

A legtöbb Alzheimer-kóros betegnél hasonló tünetek jelentkeznek:

Fokozódó feledékenység

A betegség kezdetén csak időnként jelentkezik, különösen a közelmúltban bekövetkező események és az egyszerű kérések, utasítások esnek ki a beteg memóriájából. Ez a kezdetben enyhe feledékenység azonban folyamatosan fennáll, és az idő előrehaladtával csak romlik. Jellemző, hogy a betegek feleslegesen megismételnek mondatokat, cselekvéseket, elfelejtenek neveket, párbeszédeket, előre megbeszélt időpontokat. Gyakran tárgyaikat teljesen logikátlan helyre pakolják el, aztán nem találják azokat.

Az absztrakt (elvont) gondolkodásra való képesség fokozatos elvesztése

Az Alzheimer-kóros beteg idővel (esetleg elég hamar) elveszti a képességét arra, hogy átlássa az anyagi helyzetét. Ez a probléma odáig fajulhat, hogy nem ismeri fel a számokat és nem tud velük dolgozni.

A megfelelő szó megtalálásának nehézsége

Az Alzheimer-kóros beteg számára kihívást jelenthet a megfelelő szavak megtalálása gondolatai kifejezéséhez, illetve a későbbiekben, már a párbeszédeket is nehezen követik. Idővel az olvasás és az írás is leromlik.

Tájékozódó képesség elvesztése

Az Alzheimer-kóros betegek gyakran elveszítik időbeli és térbeli tájékozódó képességüket, ezért új környezetben feltűnően segítségre szorulnak. Idővel még ismert közegben is elveszettnek érezhetik magukat (eltévednek ismerőseik, végül saját lakásukban is, különösen szokatlan körülmények között, pl. éjjel sötétben). Általánosságban elmondható, hogy bármilyen változáshoz látványosan rosszabbul alkalmazkodnak, mint korábban (amennyiben az alkalmazkodás szellemi tevékenységet igényel).

Az ítélőképesség romlása

A mindennapi problémák megoldása (például annak eldöntése, hogy mit kell tenni, ha az étel a gáztűzhelyen odaég) egyre nehezebbé, később kivitelezhetetlenné válik. Az Alzheimer-kórra jellemző, hogy a döntéshozás egyre nehezebbé válik.

Ismerős tevékenységek végzése

A betegség előrehaladtával az egykoron rutinfeladatnak számító tevékenységek (pl. a főzés) is kivitelezhetetlenné válnak. Idővel az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg a legalapvetőbb dolgok elvégzését is elronthatja vagy elfelejtheti.

Személyiségváltozás

Az Alzheimer-kóros betegek hangulata ingadozóvá válhat. Gyakran bizalmatlanok másokkal szemben. Makaccsá válhatnak és szociálisan visszahúzódhatnak, bár szociális igényeik általában sokáig megmaradnak. A betegség korai stádiumában ez a romló memóriájuk miatti frusztrációnak tudható be.

A betegséggel párhuzamosan gyakran depresszív tünetek is kialakulnak. Ahogy a betegség előrehalad, az Alzheimer-kóros beteg nyugtalanná, szorongóvá, agresszívvá válhat, majd teljesen inadekvátan (célszerűtlenül, oda nem illően) kezdhet viselkedni.

Mivel a korai Alzheimer-betegség tünetei általában lassan romlanak, a diagnózist gyakran elég sokára állítják fel. A még éppen csak kialakulóban levő betegség áldozatai valószínűleg észreveszik, hogy valami nincs rendben velük, de (a betegség előtti személyiségüktől és meggyőződéseiktől függő mértékben) megpróbálják ezt leplezni. Emiatt a környezet gyakran csak akkor veszi észre a bajt, amikor a tünetek már kifejezettek és akkor döbbennek rá arra, hogy hasonló jellegű, csak enyhébb tünetek már évekkel korábban is megvoltak.

A betegség lefolyása betegről betegre változhat. Általánosságban az Alzheimer-kór diagnózisának felállítását követően nyolc év telik el a halálig, de vannak, akik több évtizedet is élnek a betegséggel.

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, melynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy szubsztancia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson-kór tüneteit.

A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés enyhe lesz. A szubsztancia nigra dopamintermelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a kór kialakulására.

Noha a dopamin a leginkább érintett neurotranszmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve hogy miért van olyan sok nemmotoros tünete a Parkinson-kórnak.

Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben.

A betegség lefolyása, kilátások

A korai tünetek közé különböző mozgáskoordinációs panaszok tartoznak, amelyek kezdetben csak az egyik oldalt érintik. Előfordulhat az is, hogy csak egyetlen ujj remegése jelzi a problémát. Alvászavarok, depresszió vagy szorongás formájában pszichés problémák merülhetnek fel. A kezdeti fázisban nem jelentkezik egyszerre valamennyi jellemző tünet. A korai jeleket követően 5-10 éven belül alakulnak ki súlyosabb következmények, ám a betegség előrehaladása egyénenként változó és a korszerű gyógyszeres terápia által késleltethető.

Előrehaladott stádiumban egyre több, az életminőséget korlátozó panasz jelenik meg: eleséssel járó mozgászavarok és egyensúlyproblémák, a kommunikációs képesség csökkenése (írásban, szóban, testbeszéddel egyaránt), súlyosbodó depresszió, kimerültség, majd memóriazavar, sőt nyelészavar jelentkezik.

Mi a sclerosis multiplex?

A sclerosis multiplexet autoimmun betegségnek tartják, mivel ez egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait és megtámadja azokat.

A sclerosis multiplexben a szervezet tévedésből ellenanyagokat és fehérvérsejteket küld az agy és a gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely (az idegrostokat szigetelő, zsírsavakban gazdag fehérjetartalmú anyag) ellen. Ennek eredményeként kialakul a myelinhüvely gyulladása és károsodása, amely végül az idegek károsodásához vezet. A folyamat eredményeként hegesedés (sclerosis) alakul ki több területen (multiplex). Idővel ez a károsodás lelassítja, vagy megakadályozza az izomkoordinációért, az izomerőért, az érzékelésért és a látásért felelős idegeken az ingerület (információk) továbbítódását.

A sclerosis multiplex lefolyása kiszámíthatatlan, súlyossága változhat. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg mások esetében tartós funkcióromláshoz vezethet. A kezeléssel módosítható a betegség lefolyása, és enyhíthetők a tünetek.

A sclerosis multiplex tünetei

A sclerosis multiplex tünetei nagyfokú változatosságot mutatnak az érintett idegek elhelyezkedésének függvényében. Panaszok tulajdonképpen az idegrendszer bármely pontját érinthetik, ezért az alábbi tünetek nem minden esetben jelentkeznek egyszerre.

  • Zsibbadás vagy gyengeségérzés, érzéketlenség egy vagy több végtagban. Ez jellegzetesen egyszerre a test egyik felét érinti: vagy az alsó, vagy pedig a felső részét.
  • Részleges vagy teljes látásvesztés. Általában az egyik szemen alakul ki, megjelenhet szemmozgáshoz társuló fájdalom is.
  • Kettős látás vagy homályos látás.
  • A test különböző részeinek zsibbadása.
  • Égő- vagy hidegérzés.
  • Elektromossokkszerű érzés bizonyos fejmozdulatokat követően.
  • Remegés, koordinációs zavar vagy bizonytalan járás.
  • Szédülés. Forgó jellegű szédülés, alkalmanként hányingerrel.
  • Fáradtság.

Bizonyos esetekben a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél izommerevség vagy spaszticitás, elkent beszéd, bénulás, továbbá vegetatív zavarok (például a hólyag és a székletürítés elégtelen szabályozása, így vizelet- és székletürítési zavar), illetve szexuális problémák alakulhatnak ki. A betegséghez pszichés változások is társulhatnak, így feledékenység és koncentrációs zavar is kialakulhat az agy érintettsége miatt.

+36 30 420 46 28
info@gondozok.hu
Ügyfélszolgálat H-P: 9:00 – 17:00
Levelezési cím: 2120 Dunakeszi, Huszka Jenő utca 47. fsz./2.
Irodánk elérhetősége: 1034 Budapest, Pünkösdfürdő utca 52-54.